A DALI (Danish Audiophile Loudspeaker Industries) háza táján ritkán történnek véletlenek. Amikor bejelentették, hogy az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő Oberon-szériát a Sonik váltja fel, a hifi-világ egyszerre volt kíváncsi és szkeptikus. Az Oberon 7 ugyanis az egyik legjobb ár-érték arányú álló hangfal volt a piacon. A Sonik 7 azonban nem egy egyszerű névváltoztatás: a mérnökök hozzányúltak a motorháztető alatti technológiához is, mely így végül nem csupán az Oberon 7 örököse, hanem egy technológiai ugrás, amely közelebb hozza a belépő-középkategóriát a dán gyártó audiophile világához.
Az újdonságok sorát a továbbfejlesztett SMC (Soft Magnetic Compound) technológia vezeti, amely korábban csak a drágább Opticon és Rubicon szériák kiváltsága volt. Ez a mágneses anyag drasztikusan csökkenti a hiszterézist és az örvényáramokat a hangszóró motorjában, ami tisztább középtartományt eredményez. A Sonik 7-nél a magassugárzó is változott: egy extra könnyű, 29 mm-es selyem dómot kapott, amelynek átmérője nagyobb az iparági sztenderdnél, így mélyebbre tud "le nyúlni", és simább az átmenet a mélyközép sugárzók felé.
A Sonik 7 leglátványosabb eleme egy magnetosztatikus szalag (ribbon) egysége mely a magasabb kategóriás Dali hangfalaknál már jól ismert. A selyem dóm felel a frekvenciatartomány alsóbb szakaszaiért (2.5 kHz-től), biztosítva a testességet és a dinamikát. A szalag sugárzó 10 kHz felett lép be igazán, és egészen a hallható tartomány fölé nyúlik. Ez adja meg azt a levegősséget, azt a "finom port", amitől a hangszínpad kinyílik, és a cintányérok vagy a hegedűk felhangjai természetesen csengenek le. Ez a duó az SMC-alapú mélyközép sugárzókkal kiegészülve egy rendkívül gyors, alacsony torzítású és transzparens megszólalást eredményez.
Amikor először megszólal a Sonik 7, azonnal felismerhető a márkára jellemző karakter: élénk, tiszta és rendkívül transzparens. Nem egy unalmas, monitor-szerű steril hang ez, hanem egy olyan előadásmód, ami azonnal bevonja a hallgatót. A Sonik 7 legnagyobb erénye a felbontás és a dinamika közötti egyensúly. A hang jellegzetes "Dali-s" karakter. Nem elsősorban finom, lágy hanem inkább karakán és jellegzetes. Az egész megszólalás európai fülre hangolt mely a legtöbb esetben kiszolgálja az igényeket és rugalmas a zenei műfajok között is.
Akusztikus és vokális zene: Ha felteszünk egy Diana Krall vagy egy Chris Jones albumot, a Sonik 7 lenyűgöző jelenlétérzetet teremt. Az énekhangok nem a dobozból szólalnak meg, hanem leválnak a hangfalról, és teres, jól pozícionált színpadot rajzolnak. A farost membránok természetes textúrát adnak a középtartománynak; a gitárhúrok pendülései mögött érezni a hangszer testét is, nem csak a fémes csörrenést. A magas tartomány cizellált, a részletek élénkek és jól követhetők. A közép tartomány egy lehelletnyit elmarad de nem számottevő a dolog, csak egy kis jelenlét érzet még ráférne de ez nem igazán panasz, inkább csak ízlés és megfelelő erősítő választás kérdése.
Elektronikus és rock zene: Itt jön ki a Sonik 7 "dögös" éne. A két darab 7 colos mélyközép sugárzó bődületes energiákat tud megmozgatni. A lábdobok ütnek, van súlyuk és mélységük. Nem kifejezetten puffognak, nem lassúak ugyanakkor nem annyira feszesek mint egy PMC vagy Bowers viszont betöltik a szobát és kellő energiát szolgáltatnak. A Daft Punk Random Access Memories albumán a basszusfutamok követhetőek maradnak még nagy hangerő mellett is, anélkül, hogy a doboz rezonálni kezdene vagy "elfogyna" a szufla. Rockzenén (pl. AC/DC vagy Tool) a selyem dóm - hibrid magassugárzó bár részletező, soha nem válik bántóvá vagy sziszegővé, ami kritikus a hosszabb távú hallgathatóság szempontjából.
Dinamika és textúra: Egy komplexebb jazz felvételen, mint például Avishai Cohen nagybőgőjátéka, a Sonik 7 megmutatja a foga fehérjét. A mélytartomány nem csak "ott van", hanem egész jó textúrája van. Érezni a húr rezgését és a hangszer fa testének rezonanciáját. Az SMC technológiának köszönhetően a középtartomány mentes a zavaró elszíneződésektől, így az énekhangok (például Melody Gardot bársonyos orgánuma) megdöbbentő közvetlenséggel szólalnak meg.
Nagyzenekar és komolyzene: Ha komolyzenei darabokat vagy nagyszabású elektronikus zenét (pl. Nils Frahm) hallgatunk, a Sonik 7 hatalmas teret rajzol. A hangfalak képesek teljesen eltűnni a szobából, és egy olyan háromdimenziós színpadot építeni, ahol a hangszerek pontosan lokalizálhatóak. A magasfrekvenciás tartomány részletező, de a jól megválasztott partnerekkel soha nem válik karcossá. Fontos a jó színergia a kábelek és készlékek terén és bár nem válogatós a Sonik sorozat, fontos, hogy ne összevissza válasszunk neki csapattagokat.
A DALI mérnökei hagyományosan a párhuzamos elhelyezést (no toe-in) javasolják a széles sugárzási karakterisztika miatt. Ez biztosítja a legszélesebb "sweet spot"-ot és a leglevegősebb színpadot. Azonban a Sonik 7 esetében érdemes kísérletezni: egy enyhe, alig pár fokos beforgatás a hallgatói pozíció felé gyakran csodákra képes. Mi jellemzően ezt javasoljuk mert pontosabb, fókuszáltabb lesz vele a megszólalás, de a helyi adottságok döntik el az ideális végeredményt, így kísérletezni nem csak javasolt hanem kötelező is! Főleg bejárartás után!
A falaktól való elhelyezés tekintetében, bár a hátsó reflexnyílás miatt sokan félnek a, az igazi ok, amiért ne toljuk rá a hátsó falra, az a hangszínpad mélysége. Legalább 50-70 cm távolságra van szüksége ahhoz, hogy a tér ne csak szélességében, hanem mélységében is kinyíljon. Ha túl közel van a falhoz, a dögös karakter átmehet domináns, mindent elnyomó basszusba, ami elmaszatolja az SMC technológia nyújtotta finom részleteket. A cél a levegősség és a testesség közötti egyensúly megtalálása.
A Sonik 7 egy "élénk" hangfal, ezért a kiszolgáló elektronikának olyannak kell lennie, amely képes mederben tartani ezt az energiát, miközben finomítja az éleket.
Vincent Audio SV-228: Ez a hibrid erősítő telitalálat a Sonik 7 mellé. Az előfokcsövek lágysága és melegsége pontosan azt az analógos selymességet adja meg a DALI-nak, amitől a hangzás emberi és hosszan hallgatható lesz. Ugyanakkor a tranzisztoros végfok kőkeményen kontroll alatt tartja a 7 colos mélynyomókat, így a "dögösség" mellé tekintélyparancsoló stabilitás társul.
Synthesis Roma 96DC: Az olasz "A-osztályú" csöves technológia (EL34) és a DALI hibrid modulja közötti szinergia lehengerlő. A Roma 96DC hihetetlen textúrákat képes megjeleníteni a középtartományban, a Sonik 7 pedig elég érzékeny ahhoz, hogy megmutassa a csöves erősítés minden finomságát. Ha valaki a hangszerek természetes lecsengését és a zene "lelkét" keresi, ez a párosítás lesz a befutó. A szalag sugárzó itt nem csak technológia, hanem a hangszerek körüli levegő megjelenítője lesz. A DALI kissé karakteres magashangjait ez az erősítő nemes egyszerűséggel "megszelídíti".
Audia Flight Three S: Ez a párosítás a precizitás és a zeneiség csúcsa. Az Audia Flight olaszos eleganciája és hatalmas tartalékai révén a Sonik 7 megtáltosodik. Itt nem csak lágyságot kapunk, hanem hihetetlenül tiszta, fekete hátteret, amiből a zene elemi erővel robban ki. A Three S képes arra, hogy a DALI dinamikáját megtartva egy olyan high-end finomságot vigyen a rendszerbe, ami minden műfajon (különösen jazzen és komolyzenén) lenyűgöző.
Denon PMA-1700NE: Ha valaki szereti a kicsit több húst és erőt, a Denon PMA-1700NE-szerű vasak stabilitást adnak a rendszernek, miközben a Denon lágysága sokat segít a magasfrekvenciás csúcsok lekerekítésében. Nagyobb szobákba és mély fetisisztáknak javasolt combó. Óvatosan vele!
Az alábbi márkák alapvetően kiválóak, de tapasztalataink alapján a DALI ezen szériájával gyakran "túl sok" vagy "túl száraz" eredményt adnak:
Hegel (pl. H120, H190): Bár a kontrolljuk példás, a Hegel híres a rendkívül magas damping faktorról és a klinikai tisztaságról. A Sonik 7-tel párosítva a hangkép túl sterillé, "stúdiószerűvé" válhat, ahol a szalag sugárzó már-már sebészi pontossággal vág, elveszítve a zene áramlását és melegségét.
Cambridge Audio (CXA-EXA sorozat): A Cambridge erősítőknek van egyfajta "izgatott", felfelé húzó karakterük. A hibrid magassugárzóval ez a párosítás gyakran eredményez túl fémes felső-középtartományt, ami hosszabb távon fárasztó a fülnek.
Marantz (MODEL szériák): Bár a Marantz zeneibb, mint a Cambridge, a modern HDAM modulok néha túlzottan "kiglancolják" a magasakat. A szalag sugárzó mellett ez egyfajta mesterséges csillogást adhat, ami elnyomja a természetes hangszerhangokat. Nem feltétlen rossz párosítás de odafigyelést és jó kábelezést igényel és ízlés függő a végeredmény.
Musical Fidelity (M-széria): Itt a dinamikával nincs gond, de a hangkép gyakran túl "direkt" és száraz. A Sonik 7-nek szüksége van egy kis "levegőre" és finomságra az elektronikától, amit a Musical Fidelity nyersebb ereje elnyomhat. Kell az organikus zeneiség ami az MF erősítőkben a Dalival nem igazán jelenik meg.
A DALI Sonik 7-hez nagyon nem javasolt ezüstözött kábelt használni. Az ezüstözött réz kissé színezi a hangot kissé vékonyítja az alsó oktávokat és fényt ad a magasaknak – a szalag sugárzó mellett ez recept nem lesz ideális (sziszegő "S" betűk, vékony hang). Ide kiváló minőségű, nagytisztaságú réz (OFC vagy OCC) kell, ami folyékony és neutrális áramlást ad a mélyeknek és természetes lágyságot a magasaknak.
Ricable (Olaszország) - A zeneiség bajnoka Az olasz Ricable kábelek híresek arról, hogy nem "színeznek" harsányan, hanem textúrát adnak a hangnak.
Ricable Magnus Speaker: Ez az "arany középút". Nagyon tiszta MARC rézvezető, ami segít a Sonik 7-nek abban, hogy a mélyközepeknek legyen súlya, a szalag sugárzó pedig ne legyen különálló elem, hanem integrálódjon a zenébe.
Ricable Dedalus: Ha az Audia Flight vagy a Synthesis mellé keresel kábelt, ez a szint javasolt. Jobb felbontás de a kényes egyensúly megmarad, harmonikus és teres megszólalás mellett analóg finomság jellemző.
A DALI Sonik 7 egy vérbeli mindenevő hangfal, amely méltó utódja az Oberonnak. Nem csak egy ráncfelvarrás hanem szintlépés is egyben!
Képes arra a bravúrra, hogy egyszerre legyen szórakoztató, dögös és mégis hű az akusztikus hangszerek textúrájához. Ideális választás 20 és 50 négyzetméter közötti helyiségekbe; kisebb szobákban a két mélynyomó túl sok lehet, ide ideálisabb a Sonik 5, a kisebb mérete megoldja a gondot, nagyobb szobákban pedig már érdemesebb lehet a Sonik 9 felé kacsintgatni.
Kinek ajánljuk? Annak, aki nem akar választani a "felbontás" és a "testes basszus" között, és aki szereti, ha a zenének van energiája és élete és ne utolsó sorban a DALI hangzás megszállotja.
Bowers & Wilkins 603 S3: Ha valaki még több precizitásra és egy kicsit ridegebb, de pontosabb térleképezésre vágyik. Mélytartománya sokkal kevesebb és decensebb. Erősítő választásra kényesebb és talán nem is annyira mindenevő...a pop-rock nem az Ő műfaja!
Revival Audio Sprint 4: Nagyon erős ellenfél...fej fej melletti a "küzdelem" Van amiben a dali van amiben a revival jobb...de nagyon ízlés kérdése ezért csak a meghallgatás dönthet!
Focal Theva N3: Ha a francia elegancia és a még gyorsabb, transzparensebb magashangok vonzóak, bár itt a mélyek jóval kevesebb fizikai hatással bírnak, mint a DALI-nál. Szűkebb réteg és ízlés mellé javasolt. Van amiben brillírozik, de nem mindenkinek való!
A Sonik 7-tel a DALI bebizonyította, hogy nem kell megváltani a világot, csak finomítani a már bevált recepten. Az SMC technológia és a hibrid magas sugárzó beemelése ebbe az árkategóriába olyan szintű tisztaságot hozott, ami korábban csak jóval drágább dobozok sajátja volt.
A termékek az alábbi linken találhatók: https://streamaudio.hu/shop_search.php?search=sonik
Címkék: #dali-audio #dali-hangfal #dalisonik #állóhangfal #Hifi #Audiophile #Zenehallgatás #dalirubikore #daliepikore #Hangminőség #daliopticon #referencia #PrémiumHangzás #audiophile
