Hírek, Tesztek

Matrix Audio Element M teszt

2020.03.23 11:50
Matrix Audio Element M teszt

Matrix Audio is egy a számtalan kínai vállalkozás közül, akik akár saját márkanév alatt, akár bérgyártásban készítenek hifi termékeket. Nincs olyan része a szegmensnek, ahol ne lennének jelen saját tervezésű és gyártású részegységgel, a kábelektől kezdve a hangsugárzókig. Nyilván ezek nagy többsége tucatárú, de nem úgy a 2009-ben alapított Matrix Audio, amely, mint a későbbiekben látni fogjuk, ad a megjelenésre és ad a minőségre is. A Stream Audio kínálatába nemrég kerültek be a gyártó termékei, jelen pillanatban kerek tízféle eszköz közül válogathatunk. A cég leginkább a hálózati lejátszókra koncentrál, de akad USB kábel, és DAC is a hazai kínálatban. Az Element sorozatba jelenleg 5 készülék található, amelyek egy betűből álló nevet kaptak. Az ötből négy asztali készülék, konkrétan hálózati lejátszó (streamer), amelyek mindegyikébe USB DAC modul is került, így audió pc-hez (vagy bármilyen számítógéphez, amelyen Windows, Mac OSX vagy Linux fut) csatlakoztatva is lehet és érdemes is használni, főleg, ha DSD anyagokat is szeretnénk meghallgatni konvertálás nélkül. 

Kétség nem fér hozzá, hogy manapság a jó dolgok Kínából is érkezhetnek. Elképesztő fejlődésen ment keresztül az utóbbi húsz évben a távol keleti óriás ipara, legyen szó elektronikáról, autóiparról, vagy éppen a mi profilunkba vágó szórakoztató elektronikákról.

A Matrix Audio is egy a számtalan kínai vállalkozás közül, akik akár saját márkanév alatt, akár bérgyártásban készítenek hifi termékeket. Nincs olyan része a szegmensnek, ahol ne lennének jelen saját tervezésű és gyártású részegységgel, a kábelektől kezdve a hangsugárzókig. Nyilván ezek nagy többsége tucatárú, de nem úgy a 2009-ben alapított Matrix Audio, amely, mint a későbbiekben látni fogjuk, ad a megjelenésre és ad a minőségre is. A Stream Audio kínálatába nemrég kerültek be a gyártó termékei, jelen pillanatban kerek tízféle eszköz közül válogathatunk. A cég leginkább a hálózati lejátszókra koncentrál, de akad USB kábel, és DAC is a hazai kínálatban. Az Element sorozatba jelenleg 5 készülék található, amelyek egy betűből álló nevet kaptak. Az ötből négy asztali készülék, konkrétan hálózati lejátszó (streamer), amelyek mindegyikébe USB DAC modul is került, így audió pc-hez (vagy bármilyen számítógéphez, amelyen Windows, Mac OSX vagy Linux fut) csatlakoztatva is lehet és érdemes is használni, főleg, ha DSD anyagokat is szeretnénk meghallgatni konvertálás nélkül. A kakukktojás az Element H, ami tulajdonképpen egy PCI-e interfészre csatlakozó szuper alacsony zajú, saját órajellel rendelkező USB modul. Az Element M a kínálat második tagja, ha a hálózati lejátszókat nézzük. Szép és igényes csomagolásban érkezik, a kis bőröndjére öröm ránézni, a gondos csomagolást lefejtve egy selyemfényű, CNC esztergált anodizált alumínium házat találunk. Tapintása is ezt az igényességet mutatja, bár az újjlenyomatokat nagyon gyűjti. Az előlapon egy OLED kijelző vonzza magára a figyelmet, ez az egyetlen négyszögletes elem, tőle jobbra egy nagyméretű, multifunkciós tekerőgomb, bal kéz felé pedig két kisebb funkcióválasztó gombocska található.

element M 1

A fejhallgató bemenetet nem lehet nem észrevenni, már csak mérete okán sem: nem csak hagyományos jack csatlakozót tud fogadni, hanem profi fejhallgató erősítőkhöz illően 3 tűs XLR is található az előlapján, a kettő egy egységbe kombinálva. Az M hátsó fele is mozgalmasra sikerült, van rajta optikai és koaxális bemenet, az USB portjába külső merevlemezt is csatlakoztathatunk, de van itt IIS LVDS (ez HDMI csatlakozón keresztül tud I2S jelet fogadni) bejárat is. Természetesen nem maradhat le az analóg kijárat sem, RCA és XLR csatlakozás is a rendelkezésünkre áll. Hálózatra a mellékelt wifi antennák segítségével is feltehetjük, de van vezetékes RJ45-ös csatlakozó is. A készülék belseje nagyon rendezett képet mutat, a végszerelés minőségét bármelyik gyártó a nevére vehetné, nincs kábeldzsungel, katonás rend uralkodik. A rendszer lelke a Sabre cég ESS9028Pro chipjére épül, ez a gyártó jelenlegi középkategóriás konvertere. A Sabre DAC-ok implementálása adja meg a készülék hangkarakterét, elég sokféle megszólalásra lehet rávenni a különböző konvertereket, a számtalan digitális szűrőn kívül magának az analóg kimeneti fokozatnak a hangolásával. Az Element M-be a többi gyártótól megszokottnál több digitális szűrőalgoritmust építettek be, szám szerint hetet. Nézzük, a sok elmélet után mit mutat a gyakorlat, milyen hangja is van az M-nek?

element M homepic en

A Dire Straits zenéjével indult a meghallgatás, a forrás a Tidal (PCM 44,1 kHz) volt, az Element M LAN kábellel bekötve a routerbe, a vezérlést pedig egy Android 9-et futtató okostelefon biztosította, a Matrix saját távirányító applikációjával. Mindenképpen meg szeretném jegyezni, hogy az általam kedvelt digitális hangot eddig nem a Sabre chipekkel szerelt készülékek mutatták meg. Eddig. Ugyanis nem kellett hozzá sok idő, hogy halljam, ez a készülék nagyon máshogyan szólalt meg, mint azok, amik korábban nálam jártak, legyen szó Pioneer, vagy Lumin termékről. A „Love Over Gold” meglepően sima, analógos hangzással csendült fel, kimondottan meleg hangkarakterrel. Rögtön el is kezdtem a rendelkezésre álló filtereket próbálgatni, az én fülemnek ezen a zenén az 5-6-7-es állások virgoncabb hangképpel örvendeztettek meg. Az egész albumot végig hallgatva egy nagyon kiegyensúlyozott, egységes hangképű készüléket ismertem meg, amely nagyon kellemesen szólt. Talán az alsó tartományokban lehetett volna kissé energikusabb, a basszus üthetne picit nagyobbat, de összességében nagyon is elnyerte a tetszésemet. Kicsit szolidabb műfajra váltva egy igazi jazz albumot töltöttem be, ezúttal NAS-ról: Miles Davis „Doo-Bop” lemezét, 24 bites, 192 kHz-es felbontásban. Ha lehet ilyet mondani, ezen a műfajon még jobban megkedveltem az M-et: dús, erőteljes megszólalás, nagyon jó ritmikával. Visszagondolva talán mégsem az alja volt kevesebb rockzenén, inkább a sebessége volt lassabb. Davis zenéjét hallgatva megerősödött bennem, hogy nagyon jól behangolták az alkotók a készüléket, egyik tartomány sem lóg ki, szépen simulnak egymásba a hangok. Az Element gyári applikációja a teszt akkori állapotában stabilan működött, de volt néhány zavaró dolog. Az egyik, hogy nem lehetett minden menüből elérni bizonyos funkciókat, bár az ikonok ott voltak, de nem reagált, csak ha visszaléptem egy-két „oldalt”. A másik furcsaság, hogy ha lezárt a telefon képernyője, feloldás után az alkalmazásba visszalépve néhány menü nyelve angolról kínaira váltott. Ezen hibán már a teszt időpontja alatt is dolgoztak, ami mindenképpen jó hír, mert van támogatása szoftveres fronton is a márkának. Az Element M természetesen képes NAS-ról is audió fájlokat lejátszani, ehhez a NAS-nak tudni kell az SMB megosztást, az elérési utat pedig IP cím alapján kell kézzel beírnunk a Matrix applikációjába. Ezektől az apróságoktól eltekintve stabil volt az irányítás, fagyás és akadás nélkül tette a dolgát. Jó hír, hogy pl. az BubbleUpnp-vel is tökéletesen együttműködött a készülék. Visszatérve Miles Davisre, nagy örömet okozott trombitájának tolmácsolása, roppant barátságos, ám a felbontással és a dinamikával sosem spóroló, igazi analógos produkciót tett az asztalra az Element M. Ugyanezt tapasztaltam, amikor klasszikus zenére váltottam, a zenei történések felépítésében, a nagyzenekar játékának „felnőttes”, érzelmes visszaadásában jeleskedett. A meghallgatott mű a Chicago Symphony Orchestra „Tchaikovsky Balett Suites” albuma volt, Sir Solti György vezényletével. Tetszett az arányok megtartása, a hangtömeg kézben tartása, miközben nem akarta katonásan kimérten megmutatni a zenei történéseket.

Matrix Audio Element M 2

A teszt második részében a fejhallgatós részre koncentráltam, elvégre ez a sokoldalú készülék, mint jeles fejhallgató erősítő is funkcionál. Ehhez három albumot válogattam össze, elsőként Miles Davis „Kind of Blue”-ját, NAS-ról. A meghallgatáshoz a szokásos, 600 Ohmos Beyerdynamic DT 880-as fejhallgatót használtam, amelyről a „nagy” rendszeres hallgatózás után azt gondoltam, hogy megfelelő partnere lesz a Matrixnak. Nem is csalódtam, és őszintén meg kell mondjam, ez a párosítás még jobban belopta magát a szívembe. Már az első pár percben lenyűgözött a szinergia, amelyet ketten alkottak: remek felbontású, amely mellé zeneiség is társul, mint később kiderült, lenyűgöző térábrázolással párosítva. Az a jó értelemben vett melegség végig megvolt, testes hangszerhangokkal, amit én nagyon kedvelek, súlya és ereje volt mindennek. Niels-Henning Orsted Pedersen zseniális lemeze, a „This Is All I Ask” lenyűgöző élethűséggel szólalt meg a fejhallgatón keresztül. A bőgős muzsikája finom zene, tele érzelemmel, ugyanakkor végtelen erő is lakozik a húrokon, az utolsóként elhaló hangok, azok a bizonyos lecsengések hosszan kitartva szállnak tova. Fejhallgatón keresztül érezni igazán, mennyire csendes is az Element M, nincs háttérzaj, és amikor csöndnek kell lennie, akkor tényleg feketeség van. Van zamata a hangoknak, amit sok konkurens készülék nem tud így feltálalni. Talán a frissen szedett paradicsomhoz tudnám hasonlítani, ami napsütve fogyasztva tárja fel ízeit, nem pedig a hűtőből kivéve, hidegen. Végezetül megkínáltam egy kis fémzenével is, a Tidalról, méghozzá egyik kedvenc együttesem, a Sepultura új, nemrég megjelent lemezével, a „Quadra”-val. Ez a muzsika komplexitásával a nagyzenekari műveket idézi, de a sodrása, sebessége, energiája sűrűbb. Jó volt ez a párosítás most is, stabil, megingások nélkül zavarta le a történéseket. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a hangerő szabályzása szinte végtelen finom lépésekben állítható, fél decibeles lépcsőben.

Ajánlás

A Matrix Element M messze nem a kínálat csúcsa, de így is nagyon kedvemre valóan zenélt, barátságos, de semmit el nem spórolós karaktere sokféle rendszerben megállja a helyét. Részemről ajánlott vétel!

argep.hu