Vincent Audio SV-200 erősítő teszt – a kis hibrid királyfi extra meglepetéssel

A már jól ismert és igen népszerű Vincent Audio SV-500-as és SV-227MK modellek mellett egy nem is annyira új, de eddig méltatlanul „elhanyagolt” erősítőt vettünk elő és hallgattuk meg, ez pedig nem más, mint a Vincent Audio SV-200-as fél szabvány méretű, vagy ha úgy jobban tetszik kompakt hibrid erősítője. A készülék tulajdonképpen ugyanazt a vonalat képviseli, mint nagyobb hibrid társai, csak mindenből egy kicsit kevesebbet kapott. Kisebb ház, kevesebb elektroncső, kisebb teljesítmény, kevesebb bemenet…azonban a hangminőségből, az anyaghasználatból és színvonalból szerencsére nem kapunk drasztikusan kevesebbet. A fedelet leszedve a kis ház ellenére jól átgondolt belső elrendezés és minőségi anyagok láthatók az erősítő dobozában. A túlméretezett toroid transzformátor biztos garancia, hogy a kivehető maximális teljesítmény közelében sem omlik majd össze a tápegység és ezáltal a hangkarakter sem kezd kiabálóvá válni egy esetleges dinamikusabb zenehallgatás során. A jelútban és a tápoldalon minőségi Nichion kondenzátorok, a végerősítő részben a már sok helyen bizonyított nagyáramú Toshiba végerősítő tranzisztorok teszik a dolgukat. A bemeneti oldalon 2db 6N1-es elektroncső dolgozik push-pull üzemmódban, mely a Vincent Audio-k jellegzetes analóg, bensőséges karakteréért felel. A kimenő teljesítmény papíron szerényen specifikált, de a meghallgatás során sokkal többnek érződik. Átlagos vagy érzékenyebb hangfalakat használva egy 30m2-es szobában több mint elegendő a hangos zenehallgatáshoz is, mindezt a hangminőség rovása nélkül. Akit mégis a száraz adatok érdekelnek, a specifikáció szerint 8 ohmon 25W, 4 ohmon 35W RMS-csatornánkként a kimenő teljesímény, <0,1% torzítás alatt, mely érték nagyjából egyenértékű egy belépő házimozi erősítő 100W-os „reklám” specifikációjának.  



A készüléket hátulról szemrevételezve, 2 pár analóg RCA bemenetet, 1db digitális koax és 1db optikai bemenetet, 1 pár REC és 1 pár preout RCA kimenetet kapott. Utóbbi egyébként aktív mélysugárzók meghajtására is alkalmas. A digitális bemeneteken a belső DAC maximálisan 96khz/16 bit (optikai) és 192Khz/24 bites (koax) jelek fogadására alkalmas a készülék kategóriájához képest igen jó minőségben. A kimeneti oldalon 1 pár jó minőségű banándugó fogadására alkalmas vagy a kábelt szorítva befogható csatlakozót találunk mely aranyozott kivitelű. A hátlapon egy fényerő állító kapcsoló látható, mely ízlés szerint 3 állásban csökkenti vagy kikapcsolja az előlapon található elektroncső ablak sejtelmes megvilágítását, továbbá egy C7-es táp bemenetet és biztosíték házat kapunk. Megfordítva a készüléket, a Vincent audio-nál már jellegzetes előlap tárul elénk. A szimmetrikusan elhelyezett kezelőszervek között az egyik elektroncső látható egy kör alakú ablakkal védve, melyet balról a bemenet választó, jobbról a hangerő szabályzó határol. A minimalista front oldalon vastag szálhúzott alumínium előlap, a már említett kezelőszervek és egy bekapcsoló gomb, valamint még egy cső melegítést visszajelző led és egy infravevő led látható. Az előlap fekete vagy ezüst színben vásárolható, míg a doboz hátsó része minden esetben porfestett fekete színű.



A jobb oldalon egy loudness kapcsolóval még fokozható a dögös megszólalás, de ezt szinte minden jó érzésű hifista „off” állásban hagyja majd. A dobozban egyébként az erősítőn kívül egy távirányítót, egy alap tápkábelt, egy normálisabb belépő RCA és optikai kábelt is csomagol a gyártó, mely figyelmes részlet a részéről.  A kompakt kialakítás végett az elhelyezéssel biztos nem lesz gondunk és kézbe véve a készüléket is megnyugtató a súly, valamint a szerelés minősége. Van benne anyag, márpedig a Blöff/Snatch című filmből, Penge Borisz kijelentéséből is megtanultuk, a „súly a megbízhatóság jele”.

A méret nem minden, hallgassuk meg végre

Hajlamosak vagyunk sokszor ránézésre ítélni, azonban ez gyakran tévútra vezet. Ha egy erősítő nem elég nagy és nem elég nehéz, akkor sok esetben már fanyalgunk. Garantálom azonban, hogy a Vincent Audio SV-200-as esetében erre nem lesz ok. A készüléket egy 30m2-es átlagos helységben hallgattuk meg, Lindemann Audio Limetree Network II-es hálózati zenelejátszóval, Quadral Ascent 20-as állványos, valamint egy direkt túlzásnak ható Audio Solutions Overture 303F típusú álló hangfallal, Ricable kábelezéssel. Utóbbi hangfal esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy az erősítőben milyen maximális tartalékok és korlátok vannak mind a teljesítmény mind a hangminőség kapcsán. Zenei műfajokban sem korlátoztuk a meghallgatást csak a finomkodó „egy gitár egy ének” előadásokra. Pop-rock zene, elektronikus-techno és a nyugodt jazz-blues műfajok egy-egy kedvelt, jól ismert dalai kerültek be a repertoárba.



Az SV-200-as erősítő 10-15 perc előnyt kapott a csövek üzemmeleg állapotának elérése érdekében, majd nekiültünk és sorra hallgattuk meg az ismert zeneszámokat a Tidal listájából. Az első megszólaló dallamok rögtön a nagytestvér SV-500-as vagy SV-227-es érzelmes meleg, jó felbontású, folyékony hangjára emlékeztettek. A közép tartomány nyugodt kiegyensúlyozott karakterét jól kísérte a moderált, feszes, de vastag mélytartomány, mely pl. Tim Storms (a világ legmélyebb hangú férfi énekese) bariton hangján olyan energiával szólt, hogy el sem hittük a teljesítmény, méret specifikációt. Itt lehetett érezni, hogy nem véletlen a túlméretezett tápegység és jól jön a többlet tartalék. Ranji és a Ghost Rider közös elektronikus felvétele a „Can’t sleep” című igen dinamikusra hangolt, de jó minőségű száma olyan energiával töltötte be a szobát, amin ekkora méretű erősítő esetében nem számítottunk. Nem csak a kis quadral de az álló Overture 303F is hozta a buli hangulatot. A mély szekció beindította a „lábdobolást” a kísérő női vokál pedig tiszta, energikus és végig óriási felbontással, valóság szerű, élettel teli megszólalással töltötte be a szobát a hangfalakról jócskán leváló széltében is nagy térrel rendelkező megszólalással. Leonard Cohen egy legenda a folk, folk-rock zenei műfajban és aktív éveiben számtalan díjat kapott a basszbariton énekes. A mindenki által ismert Going Home című, igazi érzelmekkel teli dala átjárta a szobát, szinte karnyújtásnyi közelségbe hozta az előadót, és nagyon finoman, andalító módon nyújtott érzelemgazdag bensőséges atmoszférát teremtett, melyhez nagyban hozzájárult az erősítő hibrid felépítése, a Vincent Audiok jellegzetes karaktere is. A Pentatonix – The Sound of Silence című cappella műfajú feldolgozást hallgatva a leginkább szembetűnő jellemző a nagy tér, a fókuszált megszólalás és a tiszta nyílt hangzás volt. Az egyenként belépő énekesek térben nem csak 2 dimenziós, hanem 3 dimenziós elhelyezkedését jól mutatta a lánc, melyben mindenkinek pontos helye van, miközben a zenei kíséret egy jól körbeírható keretet adott megszólalásnak. A feszes kontrollal rendelkező mély szekció pedig kontúros, ritmikus lüktetést adott a kiváló átdolgozás mellé. A hangfalakat cserélve az állványos quadral Ascent 20 hangkarakterét jól segítette a mélyben testes erősítő megszólalás, azonban az álló Audio Solutions-ra váltvá sem telepedett rá ez a jelleg a mély szekcióra. Annak ellenére, hogy az Overture 303F hangsugárzó jóval komolyabb erősítőkhöz „szokott” és ott nyújtja a hangminőségének maximumát, az SV-200-as erősítővel sem vallott szégyent, hiszen mindent jól csinált, de persze nem mindent tudott megmutatni, viszont szégyenkezésre semmi oka nem volt. Az SV200-as erősítőhöz ideálisan párosított hangfal kategóriában viszont garantálható a szerethető és igényes hangminőség…legalább is az erősítőn nem fog múlni!

Kicsi a bors, de erős és a barátai előtt sem vall szégyent

A meghallgatás során bebizonyosodott, hogy a Vincent mérnökei hangminőség terén nem akartak a kategóriát figyelembe véve kompromisszumot kötni, és ez szinte teljesen sikerült is. Fizikailag és csatlakozó számban kevesebbet kapunk mindenből, de ha az igényeink között az igényes, minőségi zenehallgatás szerepel ésszerű költségvetésből, valamint nincsenek folyamatos szilveszteri buli hangerő igényeink, de néha azért odatekernénk a hangerőnek és jól választunk hangfalat, kábeleket és forrást, akkor a Vincent Audio SV-200-as hibrid erősítő nagyszerű alapja lehet egy igényes „okos budget” keretből építkező hifista erősítő választásának. Méretéhez és specifikációjához képest sokkal erősebb és sok tartalékot tartalmaz, elégséges bemenetei vannak, igényes a szerelési minősége, és a leginkább előnye, hogy hozza a finom audiophile világot a hibrid elektroncsöves analógos tonalitással, jó szeparált és fókuszált, de természetes közép-magas karakterrel. Elmenni mellette meghallgatás nélkül biztos nem érdemes!

Konklúzió:

+ kis méret mellett is jó, energikus megszólalás

+ meleg, benőséges, analóg hangzás

+ folyékony de jó sávszélekkel rendelkező, finom felbontású hang

+ megfogott, kissé vastagabb mély szekció

+ jó hangminőség / ár érték arány

Forgalmazó: Stream Audio Kft. www.streamaudio.hu

Műszaki adatok: 
Frekvencia menet: 20Hz – 20Khz +/-0,5dB
Kimenő teljesítmény: 2x35W 4 ohm – RMS – 2x50W zenei
Harmonikus torzítás: >0,1% 1Khz 1W
Bemenő érzékenység: 220mV
Jel/Zaj viszony >72dB
Elektroncsövek: 2db 6N1
Bemenet: 2 pár RCA, 1 koax, 1 optikai
Kimenet: 1 pár hangfal, 1pár PRE és 1pár REC RCA
Súly: nettó 5kg
Méret: 210x95x320mm (szélesség*magasság*mélység)

Termékek linkjei: 

Vincent Audio SV200 hibrid erősítő

Lindemann  Audio Limetree NETWORK II

Ricable NAGNUS interkonnekt kábel

Ricable DEDALUS hangfal kábel